English version

Halkórtan és parazitológia

Témacsoport vezető :

Székely Csaba, PhD, halászati szakmérnök, tudományos tanácsadó, c. egyetemi tanár
 

A témacsoport alapítója:

Molnár Kálmán, DSc, állatorvos, nyugalmazott szaktanácsadó,
 

Munkatársak: 

Cech Gábor, PhD hallgató, biológus, tudományos segédmunkatárs,

Patakiné Ostoros Györgyi, halászati szakmérnök, laboratóriumi asszisztens,

Csobai Erzsébet, biológus, gyakornok

 
A Magyar Tudományos Akadémia Állatorvos-tudományi Kutatóintézetében a halkórtani kutatómunka több mint 40 éves múltra tekint vissza. A csoport, két kutató, egy szaktanácsadó és egy asszisztens részvételével halkórtani és hal-parazitológiai kutatásokat végez.

A csoport által folytatott kutatások a halkórtanon belül a következő részterületeket ölelik fel:

 


1	Általános parazitológiai feltárómunka tógazdasági és természetes vízi halakon. Közlemények jelentek meg a Duna, Tisza és Balaton halainak parazitafaunájára vonatkozóan.
2	A Myxosporea csoportba tartozó egyszerű metazoák fejlődésének és pathomechanizmusának vizsgálata. A kutatócsoport tagjai számos új élősködőt írtak le, tanulmányozták és ismertették néhány fontosabb élősködő-faj halon belüli fejlődési ciklusát. Különösen a Sphaerospora típusú egyszerű metazoák fejlődési alakjainak kimutatása területén értek el jelentős eredményeket, pl. C- és K-protozoonok leírása; Megállapításokat tettek ezen élősködők gazda-, szerv- és szövetspecificitására vonatkozóan; Jelenleg munkáik főképpen a myxosporeák oligochaetákban való fejlődési ciklusainak megoldására irányulnak.
3	Halélősködő coccidiumok előfordulásának, faj-specificitásának és gazdához való adaptációjának vizsgálata. A halakból ismert Goussia és Eimeria fajok jelentős részét a csoport tagjai írták le. Ugyancsak a csoport eredményének tekinthető a halcoccidiumok egy részére jellemző, epicelluláris azaz intracelluláris de extracitoplasmalis fejlődési mód elektronmikroszkópos bemutatása, valamint az oligochaeták vivőgazda-szerepének első bizonyítása. Vizsgálatok folynak a halélősködő coccidiumok gazda-fajlagosságára és fejlődésére vonatkozóan is.
4	Monogeneák okozta fertőzések tanulmányozása. Magyarországról és más országokból számos új élősködő faj került leírásra; ugyancsak közlemények vannak a monogeneák által okozott kopoltyúkárosodások szövettani vizsgálatára vonatkozóan.
5	Halélősködő fonálférgek tanulmányozása. Ebből a parazitacsoportból a Philometra, Skrjabillanus és Anguillicola genusok tagjaira vonatkozólag történtek vizsgálatok. Az utóbbi tekintetében a Balatonon bekövetkezett tömeges elhullásokra vonatkozóan járványtani, kórtani és kórszövettani, valamint röntgen és computer-tomográfiás témájú vizsgálatok kerültek publikálásra. Európai Uniós kooperációban vizsgáljuk az anguillicolózis szerepét az európai angolna állományának csökkenésében.
6	Új, Magyarországon eddig ismeretlen élősködők kimutatása és kórtani jelentőségük felmérése történt meg. Az Atractolytocestushuronensis (Cestoda) esetében az élősködő első közép-európai kimutatása mellett, kórszövettani vizsgálatok is történtek.
7	Vizsgálatok a kedvezőtlen környezeti tényezők és a halélősködők okozta betegségek közötti kapcsolatot illetően. A témában két irányban folyik kutatás. egyrészt vizsgáljuk a természetes vizek eltérő mértékű szennyezettsége és a parazitás betegségek közötti kapcsolatot, másrészt laboratóriumi modelleken tanulmányozzuk az oxigénhiány valamint peszticidek hatását egyes parazitás fertőzöttségek, pl. kopoltyúférgesség, sphaerosporosis kialakulására.
8	Halparaziták elleni új gyógykezelési eljárások kidolgozása. A csoport többek között az intenzív angolnatelepeken károkat okozó kopoltyúférgesség elleni, ill. a myxosporeák elleni hatékony gyógyszeres védekezés kidolgozásában ért el eredményeket. Eredményeket értünk el a növényevő halfajok diplostomózisának gyógyszeres kezelése terén is.


 

Tudományos közlemények listája

Letölthető pdf anyagok
 
frissítve: 2009.III.26.