English version

A Halkórtani Kutatócsoport

Vezetôje :   Molnár Kálmán DSc, állatorvos,  e-mail: molnar@novell.vmri.hu

Munkatársai: Székely Csaba PhD, agrármérnök, e-mail: szekely@novell.vmri.

             Eszterbauer Edit biológus, PhD hallgató, e-mail: eedit@novell.vmri.hu

             Kis Zsuzsa asszisztens, e-mail: kiszsuzsa@novell.vmri.hu

Ex-munkatárs:Baska Ferenc Cand. Sci., állatorvos, e-mail: baska@novell.vmri.hu

             (tud.fõmunkatárs, Állatorvos-tudományi Egyetem, Kórbonctan Tanszék)

 
A Magyar Tudományos Akadémia Állatorvos-tudományi Kutatóintézetében a halkórtani kutatómunka 30 éves múltra tekint vissza. Jelenleg a Halkórtani Kutatócsoport 3 fô kutatóból és 1 technikusból áll. A csoport halparazitológiai és általános kórtani kutatást végez.

A csoport által folytatott kutatások a halkórtanon belül a következõ részterületeket ölelik fel:

 

	Általános parazitológiai feltárómunka tógazdasági és természetes vizi halakon. (Közlemények jelentek meg a Duna, Tisza és Balaton halainak parazitafaunájára vonatkozóan).
	A Myxosporea csoportba tartozó protozoonok fejlõdésének és pathomechanizmusának vizsgálata. (A kutatócsoport tagjai számos új élôsködõt írtak le, tanulmányozták és ismertették néhány fontosabb élõsködõ-faj halon belüli fejlõdési ciklusát. Különösen a Sphaerospora típusú protozoonok fejlõdési alakjainak kimutatása területén értek el jelentõs eredményeket, pl. C- és K-protozoonok leírása; Megállapításokat tettek ezen élõsködôk gazda-, szerv- és szövetspecificitására vonatkozóan; Folyamatban lévõ, még nem publikált munkáik a myxosporeák oligochaetákban való fejlõdési ciklusainak megoldására irányulnak).
	Halélõsködõ coccidiumok elõfordulásának, faj-specificitásának és gazdához való adaptációjának vizsgálata. (A halakból ismert Goussia és Eimeria fajok egy nagy részét a csoport tagjai írták le. Ugyancsak a csoport eredményének tekinthetõ a halcoccidiumok egy részére jellemzõ, epicelluláris azaz intracelluláris de extracitoplasmalis fejlõdési mód elektronmikroszkópos bemutatása, valamint az oligochaeták vivõgazda-szerepének elsõ bizonyítása).
	Monogeneák okozta fertõzések tanulmányozása. (Magyarországról és más országokból számos új élôsködô faj került leírásra; ugyancsak közlemények vannak a monogeneák által okozott kopoltyúkárosodások szövettani vizsgálatára vonatkozóan).
	Halélõsködõ fonálférgek tanulmányozása. (Ebbõl a parazitacsoportból a Philometra, Skrjabillanus és Anguillicola genusok tagjaira vonatkozólag történtek vizsgálatok. Az utóbbi tekintetében a Balatonon bekövetkezett tömeges elhullásokra vonatkozóan járványtani, kórtani és kórszövettani témájú közlemények kerültek publikálásra.)
	Vizsgálatok a kedvezõtlen környezeti tényezõk és a halélõsködõk okozta betegségek közötti kapcsolatot illetõen. (A témában két irányban folyik kutatás. egyrészt vizsgáljuk a természetes vizek eltérõ mértékû szennyezettsége és a parazitás betegségek közötti kapcsolatot, másrészt laboratóriumi modelleken tanulmányozzuk az oxigénhiány valamint peszticidek hatását egyes parazitás fertõzöttségek, pl. kopoltyúférgesség, sphaerosporosis kialakulására.
	Halparazita nyálkaspórások (Myxosporea) molekuláris biológiai vizsgálata.  (A parazita fajok 18S rRNS génjének összehasonlítását végezzük PCR technika segítségével. Ezen vizsgálatok a klasszikus morfológiával összhangban lehetõvé teszik a fajok biztosabb identifikálását.)
	Halparaziták elleni új gyógykezelési eljárások kidolgozása. A csoport többek között az intenzív angolnatelepeken károkat okozó kopoltyúférgesség elleni, ill. a myxosporeák elleni hatékony gyógyszeres védekezés kidolgozásában ért el eredményeket.