Halparazitológia témacsoport

Tudományos főmunkatárs, témacsoport vezető: 

A pontyok úszóhólyag-gyulladását okozó Sphaerospora dykovae (korábbi nevén S. renicola) régóta ismert és gyakran előforduló élősködő hazánkban. Vizsgálataink során egy, a klasszikus morfológiai és szövettani technikák felbontóképességét és specificitását meghaladó eljárást dolgoztunk ki. In situ hibridizáció (ISH) módszerének alkalmazásával a fejlődési alakok DNS-e kimutatható a gazdaszövetben, mely lehetővé tette a parazita halon belüli fejlődésének térbeli és időbeli nyomon követését.

Az eddig ismert nyálkaspórás fejlődési ciklusok mindegyike egy gerinces (legtöbbször hal) és egy gerinctelen (általában kevéssertéjű féreg, ritkán Polychaeta vagy Bryozoa) gazdához kötődik két, morfológiailag jelentősen eltérő spóraforma (a halban fejlődő myxospóra és a féregben létrejövő aktinospóra) kialakulása mellett. Az aktinospórákat érintő felmérő vizsgálatok során számos új spóratípust sikerült kimutatnunk, és molekuláris jellemzésükkel több esetben azonosítani tudtuk a halban előforduló myxospóra alak alapján leírt parazita fajt.

Vizsgáljuk a csillós egysejtű halparaziták, köztük a darakórt okozóIchthyophthirius multifiliis fertőzőképességét és az ellenük való védekezés lehetőségeit. Az akvakultúra ágazatban súlyos gazdasági károkat okozó parazita ellen nincs hatékony védekezési módszer a hatásos, de egészségre ártalmas szerek étkezési halon való alkalmazásának betiltása óta. Ezért a vizsgálat célja különféle kezelőszerek hatékonyságának tesztelése és egy hatékony kezelési eljárás kidolgozása a darakór ellen.

Vizsgáljuk a haltenyésztés során komoly problémát okozó parazitikus gombák elleni védekezés lehetőségeit. A főleg Saprolegnia fajok okozta halpenész vagy vízipenész a halszaporítás során az ikrákon és a kikelt ivadékokon elszaporodva az állomány tömeges pusztulását idézheti elő. Vizsgálatuk célja a kereskedelmi fogalomban kapható szerek hatékonyságának kísérletes vizsgálata, és egy hatásos és költséghatékony keltetőházi fertőtlenítő eljárás kidolgozása.

Myxobolus pseudodispar (Myxozoa) a pontyfélék gyakori nyálkaspórás parazitája. Különlegességét az adja, hogy a legtöbb nyálkaspórás fajjal ellentétben széles gazdaspektrummal rendelkezik. Vizsgálataink során a kevéssertéjű férgekben (Annelida) zajló fejlődésmenetre koncentrálunk. A parazita Oligochaeta gazdaspektruma mellett azt vizsgáljuk, hogy a féregpopulációk fajösszetétele hogyan befolyásolja a fertőzés kimenetelét. Ezenkívül azt is szeretnénk megtudni, hol és hogyan jut be a parazita a gazdába, és mi a fejlődés útvonala.

Hazai és külföldi pisztrángos gazdaságokkal együttműködve sebes és szivárványos pisztráng populációk beltenyésztettségét valamint a beltenyésztettség és a különféle parazitás betegségekre való fogékonyság összefüggését vizsgáljuk. A különféle pisztráng populációk genetikai változékonyságát mikroszatellitek és AFLP markerek segítségével térképezzük fel. Ezenkívül az eltérő vérvonalú és beltenyésztettségi fokú tenyészállományok utódainak fogékonyságát nézzük a pisztrángok kergekórját okozó Myxobolus cerebralis parazitára.

A Halparazitológia témacsoport főbb tevékenységei

A Halparazitológia témacsoport főbb tevékenységei

A témacsoport válogatott publikációi: 

Eszterbauer E, Forro B, Tolnai Z, Guti CF, Zsigmond G, Hoitsy G, Kallert DM (2015) Parental genetic diversity of brown trout (Salmo trutta m. fario) brood stock affects offspring susceptibility to whirling disease. Parasite Vector 8: 141. doi: 10.1186/s13071-015-0744-2

Holzer AS, Hartigan A, Patra S, Peckova H, Eszterbauer E (2014) Molecular fingerprinting of the myxozoan community in common carp suffering Swim Bladder Inflammation (SBI) identifies multiple etiological agents. Parasite Vector 7: 398. doi: 10.1186/1756-3305-7-398

Eszterbauer E, Sipos D, Forró B, Bartosová P, Holzer AS (2013) Molecular characterization of Sphaerospora molnari (Myxozoa), the agent of gill sphaerosporosis in common carp (Cyprinus carpio carpio). Dis Aquat Org. 104: 59-67. doi: 10.3354/dao02584

Holzer AS, Bartosová P, Pecková H, Tyml T, Atkinson S, Bartholomew J, Sipos D, Eszterbauer E, Dyková I (2013) 'Who is who' in renal sphaerosporids (Bivalvulidae: Myxozoa) from common carp, Prussian carp and goldfish: Molecular identification of cryptic species, blood stages and new members of Sphaerospora sensu stricto. Parasitology. 140: 46-60. doi: 10.1017/S0031182012001175

Marton Sz, Eszterbauer E (2012) The susceptibility of diverse species of cultured oligochaetes for the fish parasite Myxobolus pseudodispar Gorbunova (Myxozoa). J Fish Dis. 35: 303-314. doi: 10.1111/j.1365-2761.2012.01347.x

Eszterbauer E, Kallert  DM,  Grabner D, El-Matbouli M (2009) Differentially expressed parasite genes involved in host recognition and invasion of the triactinomyxon stage of Myxobolus cerebralis (Myxozoa). Parasitology. 136: 367-377. doi: 10.1017/S0031182008005398

Kallert DM, Ponader S, Eszterbauer E, El-Matbouli M, Haas W (2007) Myxozoan transmission via actinospores: new insights in mechanisms and adaptations for host invasion. Parasitology. 134: 1741-1750. doi: 10.1017/S0031182007003290

Eszterbauer E. (2004) Genetic relationship among gill-infecting Myxobolus species (Myxosporea) of cyprinids: molecular evidence of importance of tissue-specificity. Dis Aquat Org. 58: 35-40.

Molnár K, Eszterbauer E, Székely Cs, Dán Á, Harrach B (2002) Morphological and molecular biological studies on intramuscular Myxobolus spp. of cyprinid fish. J Fish Dis. 25: 643-652. doi: 10.1046/j.1365-2761.2002.00409.x

Eszterbauer E, Benkö M, Dán Á, Molnár K (2001) Identification of fish parasitic Myxobolus (Myxosporea) species using a combined PCR-RFLP method. Dis Aquat Org. 44: 35-39.

A témacsoport hazai és nemzetközi együttműködései: 

Szent István Egyetem
Hoitsy és Rieger Kft.
Czikkhalas Halastavai Kft.
ÖKO 2000 Kft.
Kallert & Loy GbR, Erlangen, Németország
Institute of Parasitology, Česke Budějovice, Csehország

Tudományos segédmunkatárs: