Hal-parazitológiai monitoring a Balatonon és vízrendszerén

A Balaton halainak parazitás fertőzöttségét folyamatos mintavételezésekkel követjük nyomon, morfológiai, molekuláris és kísérletes módszerek alkalmazásával. A vizsgálatok sok esetben segítséget adnak a halpusztulások okának feltárásához.

Megvalósítási időszak: 

2012-2017

Témavezető: 
A kutatási téma anyagi fedezetét biztosítja: 

OTKA K 100132 (NKFI-6)

Több évtizede, így ebben a pályázati munkánkban is, a tóban élő halak egészségi állapotát követjük nyomon folyamatos vizsgálatokkal. A monitoring segítségével esetenként előre jelezzük az olyan veszélyeket, mint pl. a korábbi években bekövetkezett angolnapusztulások. A tó és a hozzá kapcsolódó vizek fontosabb halfajainak parazitológiai monitoringja mellett ebben a kutatási ciklusban is a még nem kellően tisztázott-, ill. új, aktuális területekre fordítunk figyelmet: A süllő, a dévérkeszeg és a ponty nyálkaspórás parazitáinak fejlődését-, hisztotropizmusát és molekuláris biológiai jellemzőit összehasonlító biológiai, kísérletes, kórtani és molekuláris technikákkal tanulmányozzuk. Vizsgáljuk balatoni csigák cerkária fertőzöttségeit, különös tekintettel a vérmételyekre. Nyomon követjük a tóban megjelenő invazív hal- és puhatestű fajok parazita-fertőzöttségeit, és ezek következtében esetlegesen kialakuló negatív környezeti hatásokat. Monitorozzuk a balatoni pontyállományt, hogy a hazai tógazdaságokba már behurcolt Atractolytocestus huronensis galandféreg faj Balatonban való esetleges megjelenését jelezhessük, és esetleges kórtani hatását feltérképezzük. Tanulmányozzuk a Ligula intestinalis galandféreg faj új halgazdákban való megjelenését, ill. a gazda kondíciójára gyakorolt hatását. Nyomon követjük a csökkenő angolna-állomány, és a paratenikus gazda halak Anguillicoloides crassus-okozta úszóhólyag-fertőzöttségét.

Kevéssertéjű férgek (nyálkaspórás alternatív gazdák) gyűjtése a jég alól a Balatonban

Kevéssertéjű férgek (nyálkaspórás alternatív gazdák) gyűjtése a jég alól a Balatonban

A ligulózis napjainkban az idegenhonos folyami gébekben is megfigyelhető a Balatonban

A ligulózis napjainkban az idegenhonos folyami gébekben is megfigyelhető a Balatonban

Fotó: Dr. Székely Csaba

A balatoni süllő kopoltyúján élősködő Henneguya creplini myxospórái mikroszkópos felvételen

A balatoni süllő kopoltyúján élősködő Henneguya creplini myxospórái mikroszkópos felvételen

Fotó: Dr. Molnár Kálmán

 

További munkatársak: 

Dr. Majoros Gábor, tudományos főmunkatárs, SZIE, Állatorvos-tudományi Kar, Parazitológiai és Állattani Tanszék