A plazmid mediálta kinolon rezisztencia determinánsok kifejeződését befolyásoló tényezők vizsgálata

A fluorokinolonok kiváló antibiotikumok, de az ellenálló kórokozók száma nő. A plazmidok egy része csak kis mértékű rezisztenciát közvetít, ami már terápiás sikertelenséget okozhat. E rezisztencia típus kialakulásának ismerete a megelőzést segítheti elő.

Megvalósítási időszak: 

2014-2017

Témavezető: 

Dr. Szabó Dóra, SOTE Orvosi Mikrobiológiai Intézet, Budapest

A kutatási téma anyagi fedezetét biztosítja: 

OTKA K 108481

A fluorokinolonok széles körben használt antibiotikumok a Gram-negatív baktériumok okozta fertőzések ellen. A kromoszómális mutációk okozta rezisztencia régóta ismert, azonban a plazmid mediálta kinolon rezisztencia (PMQR) mechanizmusa még nem tisztázott. Ennek hátterében a Qnr fehérjék, az aac(6’)–Ib-cr enzim, és efflux pumpák (OqxAB, QepA) állhatnak. A PMQR alacsony szintű kinolon rezisztenciához vezet, ami terápiás sikertelenséget okozhat.
A kutatás fő kérdése, hogy az egyes antibiotikumok (fluorokinolon, béta-laktám, aminoglikozid) hogyan hatnak a PMQR gének expressziójára. Feltételezzük, hogy az expressziót az egyes antibiotikumok eltérő módon befolyásolják és hogy az expressziós változások hátterében promoter mutációk, regulátor fehérjék változása, illetve kromoszómális mutációk gyakoriságának változásai állhatnak.
Kutatásaink célja, a fluorokinolon rezisztencia mértéke és a PMQR gének expressziója közötti kapcsolatot vizsgálata. Ezen belül a fluorokinolonok és más antibiotikumok (béta-laktám, aminoglikozid) hatását tanulmányozzuk a PMQR gének expressziójára, a promoter régióban kialakuló mutációkra és a különböző regulációs rendszerek aktivációjára. Húgyúti egérfertőzéses modellben vizsgáljuk azon antibiotikumok hatását, melyek in vitro vizsgálataikban növelték a PMQR gének expresszióját.
A rezisztencia gének jelenléte mellett azok expressziós változásainak modellezése in vitro és in vivo, a fluorokinolon rezisztencia fokozódásának elkerülésében nyújthat segítséget.
A kutatás egyik részkérdésének ábrázolása

Ábra: Dr. Szmolka Annamária

Munkatársak: 
További munkatársak: 
Dr. Szabó Dóra, egyetemi docens, intézetigazgató, Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézet, Budapest
Dr. Kocsis Béla, egyetemi adjunktus, igazgatóhelyettes, Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézet, Budapest
Dr. Kristóf Katalin, részlegvezető szakorvos, Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest