Halakban élősködő mételyek és a puhatestűekben fejlődő lárvastádiumok vizsgálata molekuláris módszerekkel

Természetes vizeinkben élő és halastavainkban tenyésztett halakban előforduló, esetenként súlyos elváltozásokat okozó mételyfajokat vizsgálunk. Molekuláris módszerekkel azonosítjuk az egyes fajok fejlődési stádiumait, illetve pontos faji hovatartozását.

Megvalósítási időszak: 

2014-2017

Témavezető: 
A kutatási téma anyagi fedezetét biztosítja: 

OTKA PD 108813

A munka célja a hazai természetes vízi-, valamint tógazdasági halakban és köztigazda szervezetekben élősködő digenetikus fejlődésű mételyek (Plathyhelminthes: Trematoda: Digenea) vizsgálata. A vizsgálat kiterjed az ezeken az élőhelyeken előforduló mételyek különböző fejlődési alakjainak faji azonosításra, amihez molekuláris módszereket alkalmazunk. Két DNS szakaszt vizsgálunk, a riboszomális RNS gének között elhelyezkedő spacer régiókat (ITS régió), valamint a mitokondriális COI gént (citokróm c oxidáz I alegység). Az így kapott szekvenciaadatok révén lehetővé válik a különböző fejlődési stádiumok egymásnak való megfeleltetése, ebből következően a fejlődési ciklus tisztázása.
Emellett igyekszünk képet kapni a hazai halpatogén mételyek előfordulásáról, mint például a Diplostomidae családba tartozó fajok, amelyek közöt számos, változatos és súlyos tüneteket okozó élősködő akad, vagy az Apophallus nem képviselői, ami a halak fekete pettyes megbetegedéséért felelős. Néhány fajról ismert, hogy zoonotikus megbetegedést is okozhat, mint a Trichobilharzia fajok, az alkalmazott molekuláris módszerekkel ezek kimutatása is lehetővé válik a puhatestű köztigazdákból.  Egyes mételyfajok fejlődési stádiumainak gazdaspecificitása is szolgáltathat új adatokat, előfordulhat, hogy egyes métely fajok esetében eddig le nem írt puhatestű köztigazdáról is tudomást nyerhetünk.
Petasiger

Petasiger metacerkáriák a bodorka oldalvonal pikkelyében

Apophallus

Apophallus muehlingi kifejlett példánya

Fotó: Dr. Cech Gábor

Feketepettyes betegség

Feketepettyes tünetek dévérkeszeg farokúszóján

További munkatársak: 

Sándor Diána, szakdolgozó

Dr. Majoros Gábor, tudományos főmunkatárs, SZIE, Állatorvos-tudományi Kar, Parazitológiai és Állattani Tanszék