Adenovírus

Adenovírusok diverzitása és molekuláris evolúciója, összehasonlításuk közös fejlődésű DNS-vírusokkal, lehetséges állategészségügyi következmények

Azonosító
OTKA K 146808
Témavezető
Kutatás éve
2024 - 2027

Az adenovírusok látszólag a semmiből keletkeztek. Valójában a mitokondriumokból, az ott „megbújó”, korábban szaporodásra képtelen baktérium-vírus genommaradványokból keltek életre. Feltételezzük, hogy ez akkor történt, amikor az evolúció során a hüllők, madarak és emlősök már elváltak a halaktól és kétéltűektől, azaz kb. 320 millió évvel ezelőtt. Ennek bizonyítására kimutatnánk, hogy halakban és kétéltűekben csak kivételesen fordulnak elő adenovírusok, és látni véljük annak jeleit is, hogy ez esetekben is csak utólag, pl. pikkelyes hüllőkből (kígyókból vagy gyíkokból) kerülhettek a halra vagy békára. Feltételezzük, hogy már látjuk az adenovírusok sokféleségének mértékét, azaz teljesen új, eltérő evolúciós vonalakat már nem fogunk látni. Ehhez azonban meg kellene ismerni néhány speciális állatcsoport ma még fel sem fedezett adenovírusait (pl. krokodil, strucc, hangyászsün, elefánt, erszényesek). Ezt megkíséreljük, és közben teljes genom szekvenálásokat folytatunk a háziasított emlősállatok (pl. sertés) és néhány kiválasztott, veszélyeztetett vadállat adenovírusán (pingvin, papagájok, stb.). Kikövetkeztetve a gazdaváltásokat, szeretnénk látni, hogy azok milyen következményekkel járnak. Feltételezéseink szerint a gazdaváltott adenovírusoknak fokozódik a megbetegítő képessége, ezzel veszélyeztetve háziállatainkat is. Az adenovírusok néhány génjéhez hasonlókat látunk más DNS-vírusokban. Mikor kerültek ezek át, milyen rokonságot, „génkölcsönzéseket” sejtetnek? Százmillió évekkel ezelőtti történéseket próbálunk így felderíteni a ma létező vírusok molekuláris tanulmányozásával, feszegetve a vírus-evolúciós múlt megismerhetőségének határait.