Halparazitológia

A pontyok úszóhólyag-gyulladását okozó Sphaerospora dykovae (korábbi nevén S. renicola) régóta ismert és gyakran előforduló élősködő hazánkban. Vizsgálataink során egy, a klasszikus morfológiai és szövettani technikák felbontóképességét és specificitását meghaladó eljárást dolgoztunk ki. In situ hibridizáció (ISH) módszerének alkalmazásával a fejlődési alakok DNS-e kimutatható a gazdaszövetben, mely lehetővé tette a parazita halon belüli fejlődésének térbeli és időbeli nyomon követését.

Az eddig ismert nyálkaspórás fejlődési ciklusok mindegyike egy gerinces (legtöbbször hal) és egy gerinctelen (általában kevéssertéjű féreg, ritkán Polychaeta vagy Bryozoa) gazdához kötődik két, morfológiailag jelentősen eltérő spóraforma (a halban fejlődő myxospóra és a féregben létrejövő aktinospóra) kialakulása mellett. Az aktinospórákat érintő felmérő vizsgálatok során számos új spóratípust sikerült kimutatnunk, és molekuláris jellemzésükkel több esetben azonosítani tudtuk a halban előforduló myxospóra alak alapján leírt parazita fajt.

Vizsgáljuk a csillós egysejtű halparaziták, köztük a darakórt okozóIchthyophthirius multifiliis fertőzőképességét és az ellenük való védekezés lehetőségeit. Az akvakultúra ágazatban súlyos gazdasági károkat okozó parazita ellen nincs hatékony védekezési módszer a hatásos, de egészségre ártalmas szerek étkezési halon való alkalmazásának betiltása óta. Ezért a vizsgálat célja különféle kezelőszerek hatékonyságának tesztelése és egy hatékony kezelési eljárás kidolgozása a darakór ellen.

Vizsgáljuk a haltenyésztés során komoly problémát okozó parazitikus gombák elleni védekezés lehetőségeit. A főleg Saprolegnia fajok okozta halpenész vagy vízipenész a halszaporítás során az ikrákon és a kikelt ivadékokon elszaporodva az állomány tömeges pusztulását idézheti elő. Vizsgálatuk célja a kereskedelmi fogalomban kapható szerek hatékonyságának kísérletes vizsgálata, és egy hatásos és költséghatékony keltetőházi fertőtlenítő eljárás kidolgozása.

A Myxobolus pseudodispar (Myxozoa) a pontyfélék gyakori nyálkaspórás parazitája. Különlegességét az adja, hogy a legtöbb nyálkaspórás fajjal ellentétben széles gazdaspektrummal rendelkezik. Vizsgálataink során a kevéssertéjű férgekben (Annelida) zajló fejlődésmenetre koncentrálunk. A parazita Oligochaeta gazdaspektruma mellett azt vizsgáljuk, hogy a féregpopulációk fajösszetétele hogyan befolyásolja a fertőzés kimenetelét. Ezenkívül azt is szeretnénk megtudni, hol és hogyan jut be a parazita a gazdába, és mi a fejlődés útvonala.

Hazai és külföldi pisztrángos gazdaságokkal együttműködve sebes és szivárványos pisztráng populációk beltenyésztettségét valamint a beltenyésztettség és a különféle parazitás betegségekre való fogékonyság összefüggését vizsgáljuk. A különféle pisztráng populációk genetikai változékonyságát mikroszatellitek és AFLP markerek segítségével térképezzük fel. Ezenkívül az eltérő vérvonalú és beltenyésztettségi fokú tenyészállományok utódainak fogékonyságát nézzük a pisztrángok kergekórját okozó Myxobolus cerebralis parazitára.

A témacsoport hazai és nemzetközi együttműködései: 

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Állatorvostudományi Egyetem
Magyar Országos Horgász Szövetség
Czikkhalas Halastavai Kft.
Hoitsy és Rieger Kft.
ÖKO 2000 Kft.

ABK - Bioinstitut & Umweltforschung, Németország
Institute of Parasitology, Česke Budějovice, Csehország