Kutatóintézetünk „Új kórokozók felderítése” témacsoportja a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómáját (PRRS) okozó vírust vizsgálta két tanulmányban is. A PRRS a sertéstartás egyik legnagyobb gazdasági veszteséget okozó fertőző betegsége, becsült kártétele évente meghaladja a 2 milliárd dollárt a világon. A betegség kezelése megelőzéssel lehetséges, hazánkban többféle élő vakcina rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel. Munkatársaink egy új szekvenálási protokollt fejlesztettek ki, amely segítségével a Porcilis MLV módosított élő vakcinatörzs genomstabilitását 34 egyedi primerpár segítségével elemezték. Az új módszerrel azonosíthatók a genomban előforduló egyedi nukleotid variációk, hosszpolimorfizmusok. A PRRS elleni védekezésben a vakcinázás mellett fontos szerepet játszanak a járványvédelmi intézkedések, az állományok mentesítése. A Nemzeti PRRS Mentesítési Terv (NMT) célja a hazai állatállomány sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától való fertőzöttségének - ezáltal a vírus okozta minden közvetlen és közvetett gazdasági kártételnek - megszüntetése, középtávon a sertéságazat antibiotikum felhasználásának csökkentése és a magyar sertés nemzetközi versenyképességének növelése. Munkatársaink - a mentesítési program fontos részeként – a PRRSV hosszú távon (2003-2020) való hazai előfordulását elemezték, vizsgálták az egymással egyidejűleg keringő genetikai vonalak és kládok eredetét és terjedését (1. kép).
1. kép: Magyarországon előforduló PRRSV típusok 2003 és 2020 közötti időszakban.
A helyi törzsdiverzitás feltárása segíthet a betegség epidemiológiájának és a vírus evolúciós dinamikájának jobb megértésében, ezáltal pedig a hatékonyabbá válhat a betegség ellenőrzése, megelőzése.
A kutatást a „Fertőző állatbetegségek, antimikrobiális rezisztencia, állatorvosi közegészségügy és élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratóriuma” projekt (RRF-2.3.1-21-2022-00001) keretében a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz és Nemzeti Helyreállítási Alapból nyújtott támogatással, az RRF-2.3.1-21 pályázati program finanszírozásában valósultak meg.
A kutatás összefoglalásaként megjelent közlemények nyílt hozzáférésűek, elérhetők az alábbi linkeken:
https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fvets.2023.1327725/full