MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet

Az intézet az állatorvos-tudomány egyetlen hazai főhivatású kutatóhelye, e terület molekuláris mikrobiológiai kutatási bázisa. Legfőbb feladata alapkutatások végzése állategészségügyi szempontból jelentős kórokozók (vírusok, baktériumok, paraziták) jobb megismerésére. További feladat az eredmények gyakorlatban való hasznosításának előkészítése, korszerű és hatékony diagnosztikai módszerek, vakcinák és védekezési eljárások kidolgozása. A kutatók jelentős szerepet vállalnak az agrár- és természettudományi felsőoktatásban, főleg a posztgraduális (PhD) képzésben, valamint állatorvosok továbbképzésében is.
Az MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézetben a múlt és jelen jól megfér egymás mellett. Csontos József (1889-1962), az Állategészségügyi Kutató Intézet alapító igazgatója, Aujeszky Aladárral közösen dolgozta ki a fix vírust tartalmazó ún. karbolglicerines veszettség elleni oltóanyagot. A II. világháború után döntő részt vállalt a fertőző állatbetegségek, elsősorban a sertéspestis és -orbánc felszámolásában, valamint a nagyüzemi állatállományok egészségvédelmének megszervezésében. Az elődök között olyan világhírű kutatót is találunk, mint Derzsy Domokos (1914-1975), akinek tudományos érdeklődése úgyszólván valamennyi fertőző állatbetegségre kiterjedt. Több, a hazánkban addig ismeretlen baromfibetegséget állapított meg és írt le elsőként; köztük a libainfluenzát, nemzetközi jelentőségű kutatásai elismeréséül a kórképet Derzsy-betegségnek nevezték el. Ugyancsak az intézetben tevékenykedett Bartha Adorján (1923-1996), aki az állatorvosi virológia hazai és nemzetközi iskolateremtő személyisége volt. Nevéhez fűződik az Aujeszky-féle betegség elleni - teljes mértékben attenuált - vakcinatörzs (Bartha K-61). Elsőként izolálta és írta le munkatársaival a 4., 5. és 8-as típusú bovin adenovírusokat; továbbá elsőként izolált egy olyan bovin herpeszvírust (Movar/63), melyet azóta a 4-es típusú bovin herpeszvírusok [BHV-4] referencia törzseként ismernek. 
Az MTA ATK ÁOTI-ban a virológiai témacsoportok fő kutatási területe a háziállatok néhány jelentősebb vírusos fertőzöttsége. A kórokozó vírusok immunológiai tulajdonságainak és genomjuk molekuláris szintű elemzése megteremti az alapjait új típusú diagnosztikai módszerek és vakcinák kidolgozásának, molekuláris járványtani vizsgálatoknak, illetve a filogenetikai viszonyokat hűen tükröző rendszertan kialakításának. A bakteriológiai és mycoplasmatológiai témacsoportok feladata egyes közegészségügyi és állategészségügyi, valamint összehasonlító kórtani szempontból fontos baktériumok (Salmonella, E. coli, Bordetella, Pasteurella, Francisella, Brucella) és mycoplasmák virulenciájának, a virulencia genetikai hátterének vizsgálata, valamint ezen ismereteknek a védekezésben és a diagnosztikában való hasznosítása, különös tekintettel az élelmiszerbiztonságra és az állatról emberre terjedő betegségek megelőzésére. A halkórtani és halparazitológiai témacsoportok feladata a természetes vizekben élő halak, elsősorban a Balaton és vízrendszere, a Duna, valamint tógazdaságok halainak rendszeres vizsgálata a paraziták által okozott károsodások felmérése, kórtani szempontból fontos halparaziták gazdára gyakorolt hatásának megismerése, valamint a nyálkaspórás élősködők és coccidiumok fejlődésének, kórtanának és változatosságának kísérletes és molekuláris vizsgálata. 
 
Az intézetben két Lendület kutatócsoport is működik. Bányai Krisztián 2011-ben kapott lehetőséget egy új kutatási téma és témacsoport indítására, melynek keretében kórokozó vírusok és mikroorganizmusok sokféleségére irányuló felméréseket végez, az újonnan leírt mikrobák kóroki szerepét tisztázó vizsgálatokat folytat és az egyes betegségek kialakításában szerepet játszó kórokozókat azonosít új generációs szekvenáló technikák segítségével. Gyuranecz Miklós 2012-ben hozta létre a Zoonótikus bakteriológia és mycoplasmológia Lendület kutatócsoportot. Olyan kórokozók vizsgálatával foglalkozik, amelyek az állatokat és az embereket is egyaránt képesek megfertőzni. Ezek az ún. zoonótikus baktériumok olyan kórokozók, amelyek által az emberi megbetegedések gyakran közvetlenül vagy közvetve az állatoktól származnak. Az általa is képviselt, ún. "One World - One Health", vagyis "egyetlen Föld - egyetlen egészség" szemlélet, amely szerint a humán- és állategészségügy nem választható el egymástól, világszerte egyre nagyobb teret hódít. Kutatásainak másik területe a mycoplasmatológia, amely a legkisebb bakteriális kórokozókkal foglalkozik.
 
 
Az MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet igazgatója:
 
Témacsoportok: